Neked kid karate Kid?

 

Az igazán félelmetes harcosok fizikális megjelenésükben is emlékezetünkbe tetoválták magukat. Lehet-e feledni Mike Tyson brutális bomber felépítését, amivel másodpercek alatt kivégezte ellenfeleit. Vagy Evander Holyfield sziklakemény megjelenését, amivel még ötvenévesen is megveri a világbajnokot. Vagy Roy Jones Junior vaskos hátizmait, hosszú kidolgozott karjait, amivel kötéltől kötélig pofozta azt, aki szembeállt vele. Persze. Minden sportágnak megvan a technikája és nem minden az erő. De fontosságát senki sem vitathatja.

 

 

ÜSS

Megint egy olyan téma, ami sok félreértéssel és előítélettel kénytelen szembe szállni. A küzdősportok művelőinek súlyzós felkészítéséről beszélek. Sajnos nem mindenki tájékozott kellőképpen e területen, még a szakmában sem. Talán ezért is látványos a különbség a hazai ökölvívók, judósok, karate versenyzők, utcai harcosok és külföldi versenytársaik fizikuma között. Évek hosszú során rengeteg kérdéssel bombáztak az edzőtermet felkereső küzdő sportolók és edzőik is. Azóta érlelődik ez az írás, ami elméleti következtetések és gyakorlati tapasztalatok folyamatosan továbbfejleszthető tanulmánya.

Nézzük először tételesen a küzdő sportolók súlyzós tréninggel kapcsolatos oktalan előítéletek listáját, amelyekkel minél előbb le kell számolni, ahhoz, hogy valaki maximálisan tudjon teljesíteni az adott sportágában. Azt hiszem a legjobb, ha rögtön meg is cáfoljuk ezeket.

1. A súlyzós edzés merevvé teszi az izmokat.

Csak abban az esetben fordulhat ez elő, ha az izmok nyújtására nem kerül megfelelő alkalommal és mértékben sor. Ezért minden sorozat elvégzése után azonnal nyújtani kell az éppen edzett izmot, valamint az edzés végén is foglalkozni kell speciális nyújtó gyakorlatokkal.

2. A súlyzózás lelassítja a sportolót.

Nem! A súlyzózás nem lassítja le a sportolót. Ez az előítélet valószínűleg abból adódik, hogy a gyakorlatok végrehajtása szigorú formában lassan végrehajtva történik. Ettől még nem válik lassabbá egy jobb horog, vagy egy válldobás kivitelezése. Sőt, mivel a súlyzós edzés megfelelő gyakorlása az izomzat gyors rostjait fejleszti, ezért robbanékonyabban kivitelezhető egy ilyen támadás.

Persze ez a felfogás abból is adódhat, hogy a nagyobb, látványosabb izomtömeggel rendelkező versenyzők valóban lassabbak, de a nagyobb súlycsoportok képviselőire ez egyaránt igaz, akár hájas, akár szálkásan izmos a harcos. Bob Sepe a K-1-ben persze, hogy lassított felvétel a maga 160 kilójával a nála 40 kilóval könnyebb ellenfelénél.

3. A súlyzós tréning sérülésveszélyes.

Ezt is csak az mondja, aki még életében nem volt edzőteremben és nem ismeri a gyakorlatok helyes kivitelezését. A súlyzós edzés sérülésének veszélye nagyon csekély, ha megfelelően végezzük az edzéseket. Egy viszonylag kötött mozgástartományban, szabályos formában történik a mozgás, ami az ízületeknek, inaknak, izmoknak sokkal nagyobb biztonságot nyújt, mint akár egy kocogás. Nem kell túl nagy súlyokat használni és pontosan kell megtanulni a gyakorlatok végrehajtását. És persze nyújtani, nyújtani, nyújtani.

4. Aki súlyzózik, az biztos tele van koksszal.

Talán bátor kijelentésnek tűnik, de az edzőtermekbe járók 90%-a nem használ tiltott szereket. Egyre többen ismerik fel azok veszélyeit, használnak helyettük hatékony táplálék kiegészítőket. Versenyzői szintekre pedig csak kevesek jutnak el. Küzdősportolók edzőteremben végzett kiegészítő felkészülései önmagukban nem indokolják, hogy valaki kokszoljon. Képességeiket kiválóan lehet fejleszteni doppingszerek nélkül is.

5. Ha nekiállsz bodyzni, akkor nem tudsz benn maradni a súlycsoportodba.

Nem bodyzni kell, hanem tudatos, tervszerű edzésprogramot követni, ami az adott sportágban kitűzött célokat segíti. A súlycsoportban való maradás, vagy váltás is ennek megfelelően fog alakulni.

Nagyjából ezek voltak azok a nekem szegezett badarságok, amikkel eddigi edzői munkám során találkoztam.

 

 

 

 

SÁRKÁNY

Most próbáljuk meg felsorolni azokat az előnyöket, amelyek azokat a küzdő sportolókat vértezi fel, akik felkészülési programjaikba beiktatják a súlyzós edzést.

1. A súlyzós edzéssel számottevő és látványos erőnövekedés érhető el. Erősebb ütéseket lehet mérni az ellenfélre. Nagyobb húzóerővel lehet megpörgetni, átdobni.

2. Gyorsabb, pontosabb akciókat lehet indítani. A súlyzós gyakorlatok javítják a mozgáskoordinációt, és megfelelően alkalmazva a gyorserőt javítják, a fehér izomrostok kondícionálása révén, amire a viszonylag nagy súllyal, kis ismétlésszámmal végzett sorozatok alkalmasak.

3. Megfelelő súlyzós gyakorlatokkal, növelhető az erőállóképeség. Képessé teszi a versenyzőt arra, hogy jobban bírja a meneteket és gyorsabban regenerálódjon a szünetekben. Ilyenkor a vörös izomrostok edzését kell megcélozni, magas ismétlésszámú sorozatokkal, szuperszeteket, triszeteket, óriás sorozatokat, vagy köredzést alkalmazva.

4. A súlyzós tréning segítésével növelhető a fájdalomtűrő képesség. A gyakorlatok során nem csak megközelíteni, de át is kell lépni a fájdalom küszöböt. Tehát, a teljes kifáradás után, erőltetett ismétléseket is végre kell hajtani segítséggel.

5. A súlyzós edzésnek köszönhetően látványos izomzattal léphet a versenyző a nézők elé. Ez magabiztosságot nyújt számára, ugyanakkor félelmet kelt az ellenfélben.

6. Súlyzós edzéssel akkor is edzésben maradhat a küzdő sportoló, ha kisebb sérüléssel bajlódik. Ugyanis a különféle gyakorlatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a sérült testrészt elkülönítsük és csak a többi izommal foglalkozzunk. Vagy éppen a sérült részt tudjuk rehabilitálni a megfelelő gépek, berendezések segítségével.

7. A súlyzós edzőtermek számos lehetőséget biztosítanak arra, hogy az edzések ne csak hasznosak, de szórakoztatóak is legyenek és fenntartsák a motivációt.

És biztos lehetne még folytatni a sort, de talán ezek a legfontosabb előnyei a súlyzós edzést alkalmazó küzdő sportolók számára.

 

 

 

FULL CONTACT

Meg kell különböztetnünk ütős és húzós küzdősportágakat, mert mindegyiknek sajátos gyakorlatokkal kell készülniük.

Az ökölvívás, kick-boksz, thai-boksz, karate egyértelmű, hogy inkább az ütőerőre épül, ezért a súlyzós edzés nyomó gyakorlatait kell előnybe részesíteni a program elkészítése során. Ilyen például a fekvenyomás, nyakból nyomás, tricepsz lenyomás.

A birkózás, a judó, esetében a húzóerőt kell javítani, ezért főként a hátizom gyakorlatokat kell beiktatni az edzések során. Ilyen a felhúzás, az evezés, csigás lehúzás.

Jegyezzük meg, hogy a súlyzós edzéseket a felkészülés megfelelő ciklusában kell beiktatni. Mondjuk alapozásnál, legfeljebb formába hozásnál, de semmiképpen sem csúcsformába hozás verseny előtti periódusában. Küzdősportolók alapozásnál heti 2-3, formába hozásnál 1-2, csúcsformába hozásnál 0-1 alkalommal végezzenek a versenyzők súlyzós programot.

Küzdősporthoz keménynek kell lenned. Senkitől, semmitől sem félni. Még a súlyzóktól sem.

 

 

 

 

 

vissza a címoldalra