IZOMSULI

Vörös Zoltán profi testépítővel

 

 

 

Hát a hátad?

 

Nem is tudom, mi lenne, ha nem lennének ezek a riportok. Honnan merítenék motivációt, ha nem volna alkalmam elkötelezett és határozott sportolókkal beszélgetni. Szerencsére azonban nekem ez megadatott és én azt szeretném, ha mindenki, aki olvassa a magazint ugyanilyen helyzetben érezné magát.

Ennek jegyében olvassuk az alábbi tanítást. Oktatónk nem más, mint Vörös Zoltán profi testépítő.

 

 

Most egy olyan testrész edzésének okítása következik, amelyről gyakran hangoztattad, hogy még neked is problémát jelent a fejlesztése. Miért kritikus terület számodra a hátizomzat?

 

Valóban sok problémám van a hátizmaim gyarapításával. Mind szélesség, mind pedig kidolgozottság tekintetében fejlődnöm kell ezen a területen. A hátam egyes régiói tömegesebbek, más részei laposabbak. Ezt is harmonizálni kell. Versenyeken gondot okozott a hátam „beszárítása”. Ezt is még tökéletesíteni fogom. Alapvetően pedig, úgy gondolom, hogy az én struktúrámhoz, nagyobb tömegű hátizmokat kell létrehoznom a kiegyensúlyozott fizikum érdekében. Széles vállcsontozattal rendelkezem és ehhez széles, vaskos hát passzol.

 

Melyek azok a gyakorlatok, amelyekkel a hátizmaidat építed?

 

Igyekszem változatosan és maximális intenzitással megdolgoztatni a hátamat. Kezdek egy lehúzás csigán gyakorlattal, melynek során a mellhez húzom a hátgép fogantyúját. Aztán áttérek a T-rudas evezésre. Ezt a gyakorlatot kicsit másképp csinálom, mint a megszokott módszer. Ugyanis nekem nem elég jók az erre gyártott szerkezetek…Mint a kétkezes súlyzórúd fanatikusa, inkább az edzőterem sarkába illesztem a jó öreg olympiai rudat. Megpakolom alaposan tárcsákkal a másik végét. Beleakasztok egy fogantyút, aztán hajrá! Nagyon kedvelem ezt a gyakorlatot és iszonyatosan felpumpál. Harmadikként szintén egy komoly alapgyakorlatot végzek: a kétkezes evezést. Bizonyára mindenki ismeri. Esetleg annyit tennék még hozzá, hogy én jobban kedvelem az úgynevezett fordított fogással végrehajtott változatát.

 

Ugyanúgy, ahogyan Dorian bátyánk is szokta…

 

Igen, pontosan ugyanúgy. Ő csak tudja mi a jó. Hatalmas „hármas szekrény” volt a háta helyén…Kétkezes evezés után visszamegyek a csigához, és szűk fogantyúval végzek lehúzásokat Utolsó gyakorlatként pedig egy alsó csigás evezéssel késztetem növekedésre a hátizmaimat.

 

Ezek szerint öt gyakorlatot alkalmazol minden hátedzés során, hogy kikorbácsold az ördögöt a hátadból?

 

Pontosan. Öt kőkemény gyakorlatra van szükség, hogy alkalmazkodásra kényszerítsem a hátizmaimat.

 

Mindig hangsúlyozod az intenzitás fontosságát. Ez azt jelenti, hogy minden sorozatban el kell jutni a teljes kifáradásig?

 

Nem feltétlenül. Nálam itt is a jól bevált ösztönösség elve alapján működik a dolog. Amikor olyan formában vagyok, akkor beszarásig nyomom. Ilyenkor tudom, hogy a regenerálódásom is megfelelően gyors lesz. Gyengébb napokon, amikor dolgoztam éjszaka, vagy kisebb a motivációs szintem, akkor óvatosabb vagyok, és szelídebben szaggatom a súlyzókat.

 

Akkor konkretizáljunk! Ha egy adott gyakorlatból négyszer nyolcat csinálsz, s még az utolsó sorozatban is képes vagy nyolc ismétlés végrehajtására, akkor valószínű, hogy az első sorozatban ment volna több, is mint nyolc, nem?

 

Persze. Csakhogy nekem az a fontos, hogy négyszer nyolc menjen. És, ha már teljesítettem, akkor a következő edzésen több ismétlést hajtok végre, vagy emelem a súlyt.

 

Értem. Másik lényegbe vágó kérdés az izomlázzal kapcsolatos. Neked, ennyi kemény, edzésben eltöltött év után van még izomlázad?

 

De van ám! Szépen is néznék ki, hanem lenne! Imádom!

 

Véleményed szerint, az izmok fejlődéséhez szükséges, hogy izomlázat generálj a testedbe?

 

Azt nem tudom, hogy izomláz nélkül lehet-e fejlődni. De az biztos, hogy, ha az edzést követő napon nem érzem a megdolgoztatott testrészt, akkor azon nyomban azt gondolom, hogy valamit elhibáztam és nem voltam képes kellőképpen megdolgoztatni az izmaimat.

 

Tehát leszögezhetjük, hogy izomláz nélkül edzeni lehet. Sőt, fejlődni is lehet. De minek?!

 

Bizony! Ez így van. Én úgy szeretek ébredni, hogy már a felkelés tétova mozdulataikor érezzem az előző nap súlyát. Olyankor elégedett mosoly jelenik meg a számon. Lám, megérdemlem az ételt…

 

Ajánljunk most a kezdőknek néhány hátizom gyakorlatot!

 

Szerintem kezdjenek csigás lehúzásokkal. Akár mellhez, akár tarkóhoz végzik a gyakorlatot nagy biztonsággal csinálhatják a kezdők is, tekintve, hogy nem túl veszélyes művelet és nem is túl nehéz elsajátítani a megfelelő formát. Aki tud húzódzkodni, az természetesen ne hagyja ki, hiszen alapvető szint, hogy egy sportoló képes legyen saját testsúlyával néhány elementáris gyakorlatra. Húzódzkodni, tolózkodni, fekvőtámaszokat végrehajtani stb. Aki még nem képes végrehajtani húzódzkodásokat, az a csigás lehúzások segítségével hamar beerősödhet és nemsokára neki is menni fog.

 

Végezzenek evezéseket is a kezdők?

 

Naná! Méghozzá a legnehezebb, legösszetettebb hátizom gyakorlatot: a kétkezes evezést! Olyan alapgyakorlatról van szó, amely kikerülhetetlen a vaskos, széles hátizmok építése során. Nem könnyű elsajátítani a helyes formát, de aki már egyszer megtanulta, az mindig be fogja iktatni a programjába. Természetesen a T-rudas evezést is alaposan meg kell tanulni és a csigás evezés is fontos gyakorlat. Ezek mindegyikének szerepelnie kell egy hátizom edzés során.

 

A hátizmok edzése nem veszélytelen dolog. Tanúbizonyság erre kiváló barátod, Csatári Ervin esete, aki felhúzás közben szenvedett súlyos sérülést. (Róla szól a Visszatérés a pokolból című írás.)

 

Ervin esete mindenki számára példaértékű. A pályafutását és az életét is megpróbálta derékba törni a gerincsérülés, de ő nem hagyta el magát akkor sem, amikor már mindenki lemondott róla. Felállt a tolószékből és bebizonyította, hogy soha nem szabad feladni. 2007-ben elindult a SUPERBODY-n és harmadik lett a kategóriájában. Képzelheted, mit éreztem, amikor ott álltam a kórházi ágya mellett és próbáltam elfojtani a könnyeimet, hogy ne lássa rajtam a kétségbeesést. Aztán, amikor a SUPERBODY konferansziéjaként én szólítottam őt színpadra, szinte borsózott a hátam…Óriási sportember az Ervin. Aki elolvassa a Visszatérés a pokolból című cikket, az egészen biztos, hogy megfogadja Ervin tanácsait és nem követi el azokat a hibákat, amelyeket ő. Nagyobb körültekintéssel, alapos bemelegítéssel fog edzeni, és jobban fog ügyelni a gyakorlatok szabályos végrehajtására.

 

Zoli, te végzel felhúzásokat a hátedzéseiden?

 

Jelenleg nem tartozik a programomba, bár szeretem ezt a gyakorlatot. Amikor az Ervin megsérült, tulajdonképpen egy bajor húzó versenyre készültünk. Tehát ez egy speciális felkészülés volt. Szezonon kívüli időszakban egyébként végzek felhúzásokat a hátnapokon.

 

Ronnie Coleman is gyakorolja az erőemelés eme gyakorlatát, méghozzá embertelen nagy súlyokkal. Ugyanakkor vannak, akik úgy vélik, hogy a felhúzás megvastagítja a derekat, ami előnytelen a testépítés szempontjából. Szerinted ez igaz?

 

Én nem tapasztaltam ilyet. Bár nem erőltetem nagyon a felhúzásokat. Úgy vagyok ezzel a gyakorlattal, mint a guggolással. Motivál engem a nagy súly kezelhetőségének varázsa. Fenomenális érzés számomra, ha egy 300 kilógrammal megpakolt súlyzó rudat mozgathatok. Én ugyan testépítő vagyok és nem erőemelő, mégis, ez az érzés lendít tovább a pályámon, a fejlődésemhez nélkülözhetetlen.

 

Végül, mit tanácsolsz azoknak, akik e cikk hatására súlyzókat ragadnak?

 

Edzenek, épüljenek! Tanulják meg irányítani a testüket és az akaratukat!

 

 

Köszönjük szépen a tanítást!

 

 

 

vissza a címoldalra